Igen, egy Ausztrál egyetem tanulmánya szerint.

A Dalberg által elkészített elemzés Műanyag lenyelése a környezetből , a WWF által megbízott, a Newcastle-i Egyetem által elvégzett tanulmány alapján, arra utal, hogy az emberek körülbelül 2000 db mikro-műanyagot nyelnek le minden héten. Ez körülbelül 21 gramm havonta, több mint 250 gramm évente!

A Newcastle-i Egyetemen elsőként ötvözték a több mint 50 tanulmányból származó adatokat  a mikro-műanyag lenyeléséről. Az eredmények fontos lépést jelentenek a műanyag szennyezés emberre gyakorolt ​​hatásának megértése felé. Továbbá megerősíti azt is, hogy sürgősen foglalkozni kell a műanyag felhasználási és újrahasznosítási rendszerrel, hogy ne szennyezze tovább az ökoszisztémát.

„Ezeknek a megállapításoknak fel kell ébreszteniük a kormányokat. A műanyagok óceánjainkat és folyóinkat szennyezik, de nem csak elpusztítják a tengeri életet – hanem ott van már mindannyiunkban, és nem tudjuk elkerülni a műanyag fogyasztását. A globális fellépés sürgős és nélkülözhetetlen a válság kezeléséhez.”  mondta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója

„A kutatások a műanyag emberi egészségre gyakorolt ​​potenciális negatív hatásait vizsgálják, mindannyiunk számára egyértelmű kell legyen, hogy ez egy globális probléma, amely csak a műanyag szennyezés alapvető okának megoldásával oldható meg.
Ha nem akarunk műanyagot a testünkben, meg kell állítanunk azt a több millió tonna műanyagot, amely évente tovább szivárog a természetbe. A műanyag válság leküzdése érdekében sürgős fellépésre van szükség a kormányzati, üzleti és fogyasztói szinten”- folytatta Lambertini.

A vizsgálat a lenyelési minták széles skáláját mutatta. Miközben tudatában van ennek a fejlődő kutatási területnek a korlátaira, a kezdeti megállapítások arra engednek következtetni, hogy az emberek átlagosan átlagosan körülbelül 5 grammot fogyasztanak a héten.

A műanyag bevitel legnagyobb forrása a víz, mind palackozott, mind csapvíz.  A vizsgált élelmiszerek közül a legmagasabb műanyagszintűek közé tartozik a kagyló, a sör és a só. A jelentés megállapításai azt mutatják, hogy a műanyagszennyezés problémája univerzális, és közvetlenül érinti az embereket. A műanyagok élelmiszerláncba való beszivárgását eddig a kormányok egyáltalán nem vették figyelembe.

A WWF kéri a nyilvánosságot, hogy támogassa azt a globális petíciót, amely egy, a tengeri műanyagokkal kapcsolatos szennyezésről szóló, jogilag kötelező érvényű jogszabályokat írna elő, a petíciót már több mint 500 000-en írták alá. A jogszabályok nemzeti célokat és átlátható jelentéstételi mechanizmusokat hoznának létre, amelyek kiterjednek a vállalatokra is.

„Miközben a mikroműanyagok ismerete és a környezetre gyakorolt ​​hatása egyre növekszik, ez a tanulmány segített először pontosan kiszámítani a lenyelés útján az emberi testbe kerülés mértékét.”

A kutatók az európai vízminták 72,2 százalékában találtak mikroműanyagot, literenként 3,8 részecskét. Az Egyesült Államokban jóval szennyezettebb a víz, a vízminták 94,4 százalékában mutattak ki mikroműanyagot, literenként 9,6 részecskét. Kanadai kutatók által a múlt héten közzétett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy évente fejenként legalább 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek átlagosan és hasonló mennyiséget lélegeznek be.

Mindebből az a tanulság vonható le, hogy mindenkinek rész kell vennie a feladatban, másképpen ez nem megoldható. Mi fogyasztók azzal a tudatossággal, hogy minden módon igyekszünk elkerülni a műanyagok használatát a mindennapjainkban, arra kényszeríthetjük a piaci szereplőket, hogy kiszolgálják ezt az igényt.
Ilyen igény és lehetőség a bambuszból készült használati tárgyak vásárlása, mint például a bambusz fogkefe.

Ha senki nem venne műanyag fogkefét, csak bambuszból készültet, akkor nem is lenne értelme gyártani, nyilvánvalóan hiú ábránd, hogy „senki” ne vegyen, de az már nem, hogy a lehető legtöbben NE VEGYÜNK műanyagot és buzdítsuk erre barátainkat is!